Geocaching - Harmadik felvonás

Rövid időn belül Ákos immáron harmadszorra szervezett geoláda túrát, és mivel a szigetközben eddig elég sokat voltunk az előző két túra alkalmával, valamint arra már amúgy is kevés láda maradt, javasoltam neki, hogy most menjünk egy kicsit nehezebb terepre, vagyis Győrújbarát felé.
A reggeli indulás után Gyirmóton álltunk meg először a tóparton, bár elég korán volt, de én már egy szál pólóban sem fáztam, végre lehetett élvezni a jó időt.

A láda meglett, és már indultunk is tovább Csanakra, itt is szerencsére meglett mindegyik láda, a kastélynál és az állomáson is viszonylag hamar. Innentől indult a túra nehezebbik része, mert a győrújbaráti "havasok" következtek, elég szép emelkedőkkel. Az első megálló az emlékmű volt, ahova még viszonylag könnyen felértünk. A láda meglett, indultunk tovább. Ezután a kilátó következett, a környezet nagyon szép volt, ez kárpotolt minket a szenvedésért, viszont a láda sajnos eltűnt. Továbbindulva egy kiadós gurulás következett, aminek persze megvan az a hátulütője, hogy felfelé is kell menni nem keveset, Ákos itt már kevésbé őszinte mosollyal konstatálta a dolgokat. De azért amit lehetett, végig tekert. Félúton a rádiótoronyhoz megálltunk egyet szusszanni, és kicsit gyönyörködni a tájban, valamint egy kupac talán szarvas vagy őzcsontban.
Elindulva már csak az utolsó nehéz emelekedő volt hátra a toronyig, emlékeim szerint ezen hamar felkapaszkodva, majd továbbgurulva már a nyúli torony következett, bár előtte egy emelkedő még, ami kiment a fejemből.
Az ottani ládát anno egy éve megcsináltam már, és így hamar megtaláltam újra, majd felmentünk a toronyba, ahol bár nagyon erős szél fújt, nagyon szép volt a látvány.

Innen legurultunk a szurdik felé, majd Nyúlon egy kisboltnál megebédeltünk, és megbeszéltük a további útvonalat. Nyúlon a présnél levő ládát sajnos nem találtuk, pedig rengeteg időt eltöltöttünk ott, ilyenkor szoktunk agyalni rajta, vajon az emberek, az úgynevezett muglik mit gondolhatnak rólunk. Nemzetközileg ugyanis a Harry Potter nyomán így nevezik azokat az embereket, akik nem tudják mi az a geoláda.
Következő állomás Pannonhalma volt, ahol könnyen megtaláltuk a ládát, bár itt már eléggé kezdtük érezni a fáradságot, de úgy voltunk vele, ha törik, ha szakad, azért megcsináljuk. Onnan Győrság következett, ahol egy dombtetőn levő kis haranglábnál leltünk rá a ládára, és meg is álltunk kicsit pihenni a nyugodt környezetben.
Visszagurulva a faluba a helyi presszóban egy kis frissitőt vetünk magunkhoz, majd indultunk tovább az utolsó láda felé, de immáron Győr felé, haza. A töltéstavai bekötö út után volt a láda kb. 10 méter magasan egy fán. Miért is ne ugye, elég erős szél tombolt, és a láda leírásában pluszban felhívták a figyelmet rá, hogy óvatosan kell kinyitni, mert valami pottyanhat belőle. Szóval nem volt egyszerű, de azért csak felmásztam oda is. Épelméjűségemet jogosan lehet megkérdőjelezni, de hát a sikerélmény annál nagyobb ugye.
Legközelebb Bácsa és Vámosszabadi felé vesszük majd az irányt, és azzal a közeli ládák javarésze el is fogy.
Teljes galériát a facebook oldalon láthatjátok, elérés jobb oldalt a lap tetején.