Törzshely

Elég régóta foglakoztat a gondolat, hogy kellene egy bringás törzshely, ahova nyugodtan lejárhat az ember egy-egy tekerés után vagy előtt, ahol mindig szívesen fogadják a két kerék megszállottjait. Végre találtam egyet:

Győrben van egy hely a belvárosban, könnyen megközelíthető minden irányból, jó helyen fekszik. A neve Shadow Rock Cafe. A tulajjal Ozzyval már régebbről ismerjük egymást, és mikor felvetődött bennem a gondolat, hogy mi lenne, ha lenne egy ilyen hely, első szóra támogatott az ötletben.

A hely maga otthonos, a társaság is jó, per pillanat a bringák biztonságos tárolásán gondolkodunk, és tervezzük, hogy lehet majd megvalósítani, ugyanis jövőre, ha lehetséges, túrák után ide érkeznénk, vagy ha olyan, innen indulnánk, és tervek közt szerepelnek még különböző játékok, pár apróbb ajándékért, de ezek egyenlőre még tervezés alatt vannak.
Szóval a lényeg az, hogy van egy hely, ahol minden bringást szívesen fogadnak.

Cím: Győr, Bajcsy-Zsilinszky u. 3

Boldog karácsonyt!

Mindenkinek békés és szeretetben teljes karácsonyt kíván a Tekerés az élet csapata!

Téli túra szerviz

Nos, kicsit alakítottunk a blogon, szóval jöhet végre a poszt is:

A túrabringám egy ideje már rendetlenkedett a hajtásával, ezért mostanában nem is nagyon hajtottam csak ha muszáj volt, de a hajtás valamitől akkor is kattogott. Egy ideje próbáltuk már összehozni, hogy Barni megnézze, de valahogy vagy nekem, vagy neki nem volt jó, de most végre összejött.

Délután, mikor találkoztunk, fura módon sehogy sem kattogott, így nem is tudtuk, hogy merre keressük a hibát. Mindenesetre abban egyetértettünk, hogy egy alapos zsirzás nem fog ártani neki egy kis takarítással kombinálva.

Hogy állványra fel tudjuk majd tenni, először is az ülést kellett kihúzni, ami nem volt egyszerű móka, mert ugye sérült a nyeregcső, így minimálisan szorult is, de azért erővel kijött. Ezután Barni nekiállt szétszedni, először a bal oldalát vette le, és hajtotta ki, ahol hamar meg lehetett állapitani, hogy kosz az bizony van benne rendesen.

Jöhet a hajtás levétele, ott ha lehet, még több kosz gyűlt össze. Aztán a csésze is ki lett hajtva, bár ott már akadt egy kis gond, a kihajtó fejet sehogy sem tudtuk kivenni belőle, csak hosszú feszegetések árán. A másik odala könnyen lejött, aztán csodálkoztam, hogy mennyi kosz tud lenni egy ilyen, szinte teljesen zárt rendszerben. De hát ezért is hoztam kis karbantartásra.

Ezután szépen le lett minden takarítva, majd pedig bő zsírral átkenve, remélhetőleg ezzel egy darabig nem lesz probléma, sem a monoblokkal.

Ezután az első kereket néztük meg, hogy mi a helyzet vele, sok jóra ott se lehett számitani. Bár ekkor nevetés kapott el kicsit, mert másodszorra vittem Barnihoz kereket, és másodszorra kellett szerszámot flexelni, reszelni. Ritka méreteket használok, ami tuti, hogy nincsen nála. Jelen esetben vékonyabb lemezkulcs kelett, így kis alakítás is volt.

Miután szétszedte Barni, és jól megkente, lehett is összerakni, szerencsére nem volt vele komolyabb gond, bár egy kisebb berágódás már van benne, szóval idővel agy csere lesz, úgyis Novatechet szeretnék előre is.

A gép most egy ideig rendben lesz, aztán tél után valószinűleg újra meg lesz csinálva, ha sokat fogom használni latyakban, de ez még a jövő zenéje.

Sapit nyertem

November 25-én a Bendzsóbringaruha facebookos oldalán (https://www.facebook.com/pages/Bendzsóbringaruha/234364619935183?fref=ts) volt egy játék hirdetve, vagyis hát valami olyasmi:

Na kérem szépen, ma fölhívott a Mikuláncs és aztat kérte, hogy ajándékozzak Mikuláncs alkalmából!
Aki elöszőr megmondja /ide le írja válaszban/, hogy hogy hívják szeretett nyári cirkálómat, az nyer egy téli bringás lány /ha lány az illető/ illetve egy fiú sapit /Ha fiú az illető/

Könnyítésképpen meg volt adva háromféle választási lehetőség A, B és C. A fiú nyertes hamar megkerült, de mivel kevés lány kerékpározik, vagy legalábbis kevés lány lájkol kerékpár ruházati oldalt facebookon, a lány nyertes még váratott magára. Másnap reggel vettem észre a játékot, habár nem  magamtól, hanem egyik kedves ismerősöm belinkelt kommentben (ezúton is köszönöm neki), válaszoltam is hát, majd nemsokára ki is derült, hogy én nyertem. Igazából annyira fáradt voltam még reggel, hogy nem igazán fogtam fel, hogy nyerni lehet, de válaszoltam, és mikor írtak, hogy nyertem, még kétszer meg kellett néznem, hogy akkor most hogy is van... :) Aztán felvettem a kapcsolatot Bendzsóval, hogy én győri vagyok, és felmehetek-e érte Pestre, megvár-e a sapkám, azt mondta, karácsonyig átvehetem.

Tegnap jött el a napja, hogy feljutottunk Pestre, első dolgunk Bendzsó üzletének megkeresése volt. Előző nap Google Mapsen tájékozódtam, merre is kell menni, és sikerült is megtalálnunk a boltot, nem is kellett sokat keresni. Mikor beléptünk az üzletbe, Bendzsó már tudta is ki vagyok, így könnyű dolgom volt. Választhattam egy szürke és egy fekete sapka között, de nekem rögtön a fekete tetszett meg, így azt fel si próbáltam, s mikor megállapítottam, hogy jó a mérete is, meg is kaptam. :) Egyébként nagyon jó meleg a sapka, nekem ha hidegben tekerek mindig is az volt a legnagyobb problémám, hogy fázik a fülem, mert a sapkáim mindig felcsúsznak, és a fülem mindig kint marad... De ez a sapi direkt kerékpárosoknak van megcsinálva, így teljesen jól jött nekem, hogyha tekergek a hidegben, ne fázzon meg a fülem. 

Maga a bolt egyébként elég jó szerintem, biztos visszatérek még, szerintem már nyár előtt, egy jó kis kerékpáros nadrágért például... :)

Ezúton is nagyon köszönöm a sapkát a Mikuláncsnak és Bendzsónak is persze, nagyon örülök. :)

Köszönet és önsanyargatás!

Egy ideje illet volna már megírnom ezt a postot, de már mondtam párszor, kicsit elvagyok havazva sajnos.

Először is egy hatalmas köszönötet kell mondanom a http://kerekparhirek.holkerekparozzak.hu/ oldalnak, hogy foglalkoznak a bloggal. Kicsit népszerűsitik a közöségünket, kaladjainkat, amiket csinálunk.
Az oldal kellemesen átlátható, és ésszerűen van menűpontokba szedve, mindenki meg fogja találni magának az olvasnivalót hosszú órákon át.

Akkor jöjjön az önsanyargatás:

Ha valakinek van pár szabad órája és felesleges energiája türelemmel, akkor kezdjen felnit matricázni. Anno egyszer már csináltam ilyet, de elfeledtkeztem róla, hogy milyen szenvedés, és az idő megszépítette.
Szóval nekem a Konában Mavic DeeTrack kerékszett van, de az idő és a kosz megtette a hatását, és a matricák elkezdtek fodrosodni rajta.

Ez nekem nagyon nem tetszett, de hát úgy voltam vele mindig, hogy majd és majd, előbb a fékek legyenek meg. Aztán pár hete felvettem a kapcsolatot a Bringa Dekorral facebookon, ahol elmondtam, mi a szívem vágya, hogy kellene nekem matrica a felnire, mert így meg így és brühühü, szépet akarok.
Megbeszéltük a dolgokat, és én azt mondom, nagyon is olcsón sikerült véghezvinni az üzletet.

Múlt héten szerdán csomag várt itthon, megjött a szett. Nem várhatott tovább magára a nagy izgalom miatt, azzonal neki kellett állni.
Nem volt egyszerű leszedni a régit, sajnos eléggé rá volt gyógyulva, de azért megoldottuk, még ha sokszor az apró darabokat szinte lehetetlen volt leszedni, ha éppen úgyszakadt el.

A matricák leszedése után látszott igazán, hogy mégis mennyi kosz tud elrejtőzni alattuk, ahol feljöttek. Ezeket meg a ragaszó maradékát szépen ledörzsöltem szivaccsal, aztán egy kis szusszanás után kezdődhetett a felrakás.

Felrakni nem éppen egyszerű a dolgot, mert a felni mindenhogyan íves és nagyon ragad mindenhova. Pár óra alatt sikerült is felszenvedni őket a két kerékre.

De végülis csak felmentek. Az eredmény szerintem nem vészes, bár még azért lehetne rajta mit javítani.

Összegzés:
-Olcsó, jó minőségű matricák
-Gyors beszerzési lehetőség
-Korrekt üzlet, minden lehetőséget szívesen fogadnak és teljesítenek

És egy kis hátrány:
- Lehet, hogy csak azért, mert frissen volt bontva, de a tinta erőssebb dörzsölésre le tud jönni, érdemes pár darabbal többet kérni, ha úgy van.

Én személy szerint ajánlom mindenkinek. Meg vagyok elégedve velük, és biztos, hogy fogok még rendelni.

Üdv újra!

Mivel a suli sok időt elvett, továbbá nem volt olyan túra, amit érdemesnek véltem, hogy megosszak veletek, most a legutóbbi "lightos" tekerést mutatnám be. Azért 1 héttel később, mert időhiánnyal küszködve most érkezett el a pillanat, hogy pötyögésbe kezdjek...

Istvánnal megelőzőleg Győrújbarátot 3-szor is bejártuk keselyűk módjára, s mivel én már a síkra vágyódtam, ezért Szigetköz volt az úticélunk. 3-an vágtunk neki, István, Tamás és Én.

Úgy terveztük hogy Püspök-erdő mellett a töltésen haladva, Győrújfalut elhagyva vágunk át a szigetközi úton, és a szántások mellett földúton eljutunk Ásványráróig.
Igen ám, de mivel esőzések után voltuk, illetve munkálatok folytak a töltésen, ezért a bringáink igencsak megragadtak a sárban és szenvedés lett volna az a rövid kis 1 km-es szakasz.
Győrújfalura be kellett térnünk, és redukálni a töltést, mert gumicsizmával nem készültünk, azzal teljesíthető lett volna a táv.

Folytattuk utunkat, pocsolyával, tocsogóval nem törődtünk, mert már elég sárosak lettünk, továbbá ott az EcoBubble, majd kimossa a "mocskunkat" A hajtás fokozatosan leépült, a fogaskoszorú kezdetben a 7. keréken ellenkezett, aztán a 6.-on is rakoncátlankodott, végül az 5.-en úgy ahogy megállapodott, és aszfaltra juttatott. Voltak szakaszok, ahol kicsit a konyhában éreztem magam, mintha rántott hús készülne...
Egy kis sár, egy kis gyöngykavics, egy kis fűszál/levelek. Majd újra. Hasonlított a folyamat a liszt, tojás, panírmorzsa kombinációra, de a végeredményt inkább csak leverettük az aszfaltra Ásványrárótól Győrig.
Hazafelé az úton már igencsak lehűlt az idő, nem volt már kellemes tekerni elgémberedő lábujjakkal, de bírni kellett. Majd' hogynem beértünk Győrbe, de Győrújfalun István hátsó kereke szelelt, "szerencsére" ki tudta próbálni a defektjavító spray-ét, ami kihúzta a csávából. Sikeresen hazaértünk.

Másnap aztán jöhetett a kemény meló. Mégsem lehet a sarat rászáradva hagyni a kerón, mert károsít is nomeg nem túl esztétikus. Délelőtt 10-kor nekiláttam, bringa állványra fel, kerekek ki. Mosás.
Alaposan tisztítottam, mert a hajtómű csapágyastul kikerült, fékbetétek is kaptak tisztítást, fogaskoszorú a kerékről lekerült, brigéciolos mosást kapott a lánccal együtt.
Miután összeraktam a gépet, rövid teszt, és tudatosult bennem, hogy a teleszkópot lehet hogy

most kell generálozni...
Nemigen akart mozogni, valahogy a kenést hiányoltam. Így aztán hamar állványra vissza, teló ki, és azt is szétkaptam. Jól sejtettem, mert olaj már nem sok volt benne, mocsok is volt rendesen, így hát rendbe kell tenni, mint a kisbabát. Kitörlés, takarítás, zsír, "babaolaj" , pelenka ( összeszerelés ).
Mivel este 7 volt már - közben volt egy ebéd, és hoztak építőanyagot is - így az aznapi tesztelés elmaradt, de másnap első dolgom az volt, hogy megnézzem, sikerült-e helyreállítás.
Pár kör, konstatáltam, hogy újra szépen mozog a teleszkóp, sár hiányában a lánc is szépen fut, a fékbetéteknek kell csak egy kicsit visszakopniuk.

Mint utólag megtudtam, István a nagynyomású erejével hamarabb megoldotta a dolgokat, de én nem csípem annyira ezt a módszert.




Végezetül annyit, hogy most a sarazásból egy időre elég, hidegben nem jó szerelni....





ui: Ha más is bejárná e útvonalat, mi erre haladtunk: