Oldalak

2014. március 23., vasárnap

Balszerencsés, de mégis jól eső!

A tegnapi nap folyamán délelőtt úgy döntöttem, hogy itt az ideje, hogy végre nekiálljak én is normálisan tekerni újra a téli "lazsálás" (hisz télen se tettem le a bicajt, mindenhova azzal mentem, csak hosszú utakat nem tettem az időjárás végett, de hát ez érthető szerintem) után! Az első gondolatom a "kis köröm" volt (ha nincs sok időm, de mégis tekerni akarok egy gyorsat, ezt szoktam lenyomni) ami nem áll másból, mint Győr-Újfalu-Győrzámoly-Győrladamér-Dunaszeg-Kunsziget-Öttevény-Abda-Győr, de ismerősöm beszélgetés közben poénból felvetette, hogy tekerjek ki hozzá Darnózselire. Rá is kaptam az ötletre, miért is ne?!

Amikor indultam, még nem volt olyan nagy a szél, így bátran nekivágtam az útnak. Nagyon jól ment, nyomtam a saját tempómat, és nagyon élveztem egészen addig, amíg el nem érkezett a balszerencsék sorozata....
Gyerekkorom óta nem "zakóztam", hát tegnap sikerült, de olyan jó isteneset :( . Győrzámoly közepe táján szaggattam, amikor majdnem beértem egy szintén biciklis párt, akik jóval lassabban haladtak mint én. Ki akartam kerülni őket, amikor észre vettem, hogy egy füvet nyíró fiatal ember éppen kitolat az útra... Választhattam, vagy satut húzok és bukok egyedül, vagy kikerülöm a párt elütve a fűnyíróst, és akkor ketten sérülünk. Kettő rossz közül a kisebbiket választottam, satufék. Eredmény egy hatalmas borulás, térd, tenyér, comb és alkar sérülés rajtam, pedál lenyúzás és a fékkar pozíció totális elmozdulása, kulacstartó eldeformálódása a bicajon.
Fél perc alatt felpattantam és folytattam utam, amikor ledobta az első tárcsám a láncot, ami végig sértette a hajtókart. Mi jöhet még? Gyorsan visszatettem és go tovább, most már nem csak sérülten, de koszosan is! Ásványráróig simán haladtam. Ott megálltam a körforgalomnál, hogy információt kérjek az útiránnyal kapcsolatban (arrafele még soha nem jártam), indultam volna tovább, de nem ment. Mi történt már megint ??? Hát a hátsó fogas ledobta a láncot, de úgy, hogy beszorult a váz és a fogaskoszorú közé, kifeszegettem, visszatettem, és haveromig meg se álltam. Ott lemosakodtam, mert már nyakig olajos voltam, regenerálódtam, beszélgettünk egy jót.

Hazafele jövet szerencsére már nem volt semmi probléma, bár a szél viharossá erősödött, folyamatos oldal és szembeszelem volt, ami jócskán visszafogta a teljesítményemet.

Hát ez volt az év első nagyobb tekerése, balszerencsés út volt, de mégis nagyon jól esett, hogy végre újra róhattam a kilométereket az ország útjain.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése