Oldalak

2013. április 24., szerda

Győrújfalu-Kunsziget-Abda és geoládázás

Vasárnap egy kis spontán tekerést dobtunk össze, ami előző este fogalmazódott meg Dyna fejében, tulajdonképpen minden konkrétum nélkül. Az alap ötlet az volt, hogy menjünk ki Ásványráróra.
Hirtelenjében csak 2 emberhez jutott el az infó, számomra mindét emberke új volt. Egy bringás srác facebookról Ádám személyében, valamint Dyna ismerőse, Roland tartott velünk.
Újfalun álltunk meg először egy kicsit szusszanni, élvezni a jó időt. Egy kis frissítő után kigurultunk a bányatavakhoz, a környezet még mindig nagyon szép, és ami plusz kellemes volt, hogy a mellette levő kutyaiskola épp népes volt, amit el tudtunk nézegetni egy darabig, révén hogy mindannyian szeretjük a kutyákat.


A víz nagyon tiszta mindig, így amint melegszik tovább, tutira kijövünk jó párszor csobbanni ide. Ezután átgurultunk a másik bányatóhoz. Dyna mondta, hogy ott még nagyon aktívan dolgoznak, így pluszban érdekes volt számomra a kis ipari szerkezetekkel.



Pár kép után, ami szinte már kötelező, ahol víz és ennyi kavics van, s párral dobálóztunk is vagy kisebb-nagyobb agyagtömbökkel. Van olyan szórakozás, ami nehezen veszik ki az emberből.



Tovább indulván, amikor visszaértünk a bringaútra, Ádámtól elköszöntünk, mert valami dolga volt, és csak délig ért rá, mi pedig továbbindultunk. Győrzámolyon volt a következő megállás. 

Dunaszegig eljutva említettem, hogy van egy hátsó, régi erdei út Kunszigetre, ami hamar felkeltette a többiek érdeklődését. Így alakult, hogy Ásványráró helyett Kunszigetre mentünk. Félúton a Mosoni-Duna hídján álltunk meg gyönyörködni a tájban pár kép erejéig.


Innentől már gyorsabban haladtunk. Kunsziget után Öttevényen álltunk meg egy frissítő sörre, majd haladtunk is tovább Abdáig, ahol eszembejutott, hogy van itt egy geoláda. Mobilon megkeresve a részleteket viszonylag hamar odataláltunk a láda közelében levő kápolnához. Furcsa volt, hogy 2 perc alatt a nyüzsgő országútról a tökéletes nyugalomba csöppent az ember.

A ládát könnyű volt megtalálni, sokan keresték már, és szép kis ösvényt tapostak ki, ami pont oda vezetett minket. Kellemes kis plusz ez mindig, valamint most már nem követtük el azt a hibát, hogy nem írtuk fel a jelszót, így ez lett az első bejegyzett megtalálásunk.
Zárásként hazafelé még az abdai hídon készült egy kép a Rábcáról:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése