Amivel közlekedem 3: Vagyis csak fogok!

Az UMF-ről írtam az első részben, és voltak páran, akik kíváncsian megkérdezték, hogy mi is az UMF. Nos, legjobb tudomásom a Merida egy betét márkája, UNITED MERIDA FREERIDERS, egész pontosan ennek a rövidítése. No, de ennyit az UMF-ről. A mostani postban, amit bemutatok, az a leendő túrabringám alakulása. Idén sok helyre szeretnénk eljutni, és túrázni se a Kona, se az UMF nem alkalmas hosszú távon, így elhatároztam, hogy a régi Peugeot Magnum vázamat felhasználva fogok egyet építeni. A vázat előkotorva az 5 évnyi rárakott dolgok alól vettem észre, hogy szegény nem a legszebb esztétikai állapotban van. A régi nyeregcső sérülésről, vagyis nem is sérülés, hanem valami szakbarbár hegesztésről tudtam, mert azt így vettem. De azt, hogy a támvillán is elég mély vágás van, azt elfelejtettem. Szóval ez lenne:

És akkor jöjjenek a sérülések:

Az említett nyeregcső barbarizmus:

A támvilla:

Aztán úgy határoztam, hogy mivel nem találtam homokfúvót Győrben, kézzel csiszolom végig. Elég rossz döntés volt, mert régi a váz, a festés is régi és az alapozó is, ami rajta van. Ezekről még nem sajnálták, nem úgy mint a maiak, hogy kisebb koppanásra fémig pattan le a festék. De azért csiszolgattam, amikor csak lehetett.

Ekkor vettem észre a nyeregcsövön a bilincsnél a sérülést:

Szép kis sérüléslista, plusz még a régi fékkonzolt is le kell, szóval lesz vele meló bőven, bár nem nekem.

A munkát Pilisvörösváron csinálták a Hunor kerékpár műhelyben. Személy szerint hihetetlenül elégedett vagyok vele, a javítások képei:

Én panaszkodni nem tudok, nagyon korrekt munka, a hétvégén esedékes a második kör a váz átalakításában, szintén náluk, aztán készen van, lehet fényeztetni, majd szerelni, és a többi, és a többi.