Hétvégén végre megvolt az idei első normálisabb kimozdulás bringával, vonattal elmentem Tatabányáig, mert Viktor kitalálta, hogy tekerjünk fel a Turulhoz, én pedig mondtam, hogy addig nézzen oda geoládát, mert biztos, hogy van, és ha már ott járunk keressük is meg. Körülbelül délután 2 óra magasságában végre neki is indulhattunk, s mivel nem ismerem a környéket, így Viktor vezetett.
A várost elhagyva gyönyörű kilátás tárult elénk, visszatekintve a távolban a bányákkal:
Felfelé még kétszer álltunk meg kicsit fotózni, és élvezni a kellemes, szokatlanul jó februári időt.
Felérve megnéztük, hogy a geoláda első pontja hol van, s így az irányt a vaskilátó felé vettük. Az odafele vezető murvás, erősebb emelkedővel tarkított út nekem személy szerint már jobban tetszett az erdő közepén, bár elégé megéreztem, mivel éjjeles voltam a héten, és az alvás túra előtt elmaradt. Felérve maga az építmény is lenyűgöző, már csak a méretei kapcsán is, s miután felmentem, és fent körbetekintettem, azután még jobban tetszett. Semmi sem akadályozza a kilátást, sok-sok kilométeren át végig látni a várost. Amit sajnáltam egy kicsit, az a köd volt, bár szerencsére nem volt túl nagy.
Lejönni már nem volt olyan egyszerű, mert a lépcsők nagyon keskenyek, és a szembeforgalom miatt valakinek mindig vissza kellett menni kicsit, s félreállni a fordulóban, hogy a másik, ha nehezen is, de elférjen.
A kilátó után szinte a kiindulási ponthoz kellett visszamennünk megtalálni a ládát, de keresgélés közben kimentünk a sziklafal széléhez is kicsit gyönyörködni a tájban.
Ezután egy kis keresgélés után megtaláltuk végre a ládát is, ahonnan egy szép üveggolyóval lettem gazdagabb egy kinder figuráért cserébe. Nem maradt más hátra, mint a Turul szobor. Én nagyon régen voltam már itt, még az általános iskola nagyon elején, így nem igazán emlékeztem, hogy milyen, és az újdonság élményével volt teljes az egész.
A végére már csak egy kellemes lejtőzés maradt, amit sajnos az erős szél kicsit lassított, kár érte. Összegezve egy nagyon kellemes nap volt, és még ha sokat nem is bringáztunk, érdekesen telt el az egész.
Ezt az útvonalat jártuk be:
Remélem, most már ilyen idő marad legalább, és akkor, ha van szabadidőnk, tudunk menni nyugodtan mindenfelé bringázni. További képekért pedig nézd meg a facebook oldalunkat: https://www.facebook.com/tekeresazelet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése