Tatai körök

Múlt héten elmentem fotózni Tatabányán, és a Galla-patakot követtem, míg végül meg nem találtam az Által-eret is. Azt is követtem szép zubogások után keresgélve, mígnem rátértem a Tatára vezető bicikliútra. Nagy meglepetésként ért, hiszen én Tatabányán lakom ugyan, de nem nagyon ismerem a környéket, nem voltam még biciklivel Tatán, és nem is gondoltam volna, hogy erre van a bicikliút, én pár utcával arréb gondoltam. No de nem rizsázok, arra akartam kilyukadni, hogy mikor megláttam a szépen felépített bringautat, elhatároztam, hogy a legelső alkalommal, ahogy lesz egy kis időm, hazahozom a bringám, és elmegyek vele Tatára.

Eredeti terveim szerint kinéztem magamnak egy szép kis kört Tatabánya - Tata - Dunaszentmiklós - Dunaalmás - Tata - Tatabánya útvonalon, de már hamar elvetettem, hiszen nekem a véremben van az eltévedés, és a jó tájékozódóképességem nem fejlődött ki, így annak az útnak nem mertem egyedül nekiállni, inkább, ha van kivel, még a végén Pesten kötök ki, vagy ki tudja... :)

Tehát ezt elvetettem, de kitaláltam, hogy Tatáig mindenképp elmegyek, arra úgysem tévedek el, a bringaút odavisz, és elterveztem, hogy megkerülöm az Öreg-tavat, aztán meg majd meglátom, mi lesz.

Mára terveztem az indulást 10 órára, sikerült is betartanom, így útnak indultam. Tatáig megálltam párszor fotózni, de amúgy nagyon jó időt sikerült mennem, fél 11-kor már az Öreg-tavat csodáltam. :) Elsőre odataláltam a tóhoz, aminek nagyon örültem, így neki is láttam a körömnek. Néha megálltam gyönyörködni a tájban, és fotózni, de kényelmes tempóban haladtam. Már a tó másik felén jártam, mikor megláttam egy táblát, hogy a Szent Tamás-forrás 1.2 km-re van. No, új tervem lett, gondoltam megkeresem azt a forrást. A tábla nem volt megnyilazva, és pont egy elágazás közepén van, így fogalmam sem volt merre menjek, gondoltam letérek kicsit a körről, elmegyek a másik irányba. A főúton kötöttem ki. No, akkor visszamentem, figyeltem, merre lehet az a forrás, de nem találtam, így fel is adtam, inkább gurultam tovább.

Ezután megtettem az első körömet. De én még kilométer hiányban szenvedtem, így gondoltam egyet, még csak 11 óra körül volt, éhes sem vagyok annyira, megyek még egy kört. Mentem is. A forrás tábla megint elgondolkodtatott, hogy hátha megtalálom most, bementem egy másik ösvényen, szintén a főútra értem. Tehát sikerült megint egy szép kis kitérőt rajzolnom a térképbe, sebaj, menjünk tovább. Második köröm végeztével éhes lettem, így gondoltam egyet, egyszer élünk, elmegyek Nico barátunkhoz, és eszek egy finom olasz pizzát. Most sem csalódtam Nico pizzájában, nagyon finom volt, és nem volt kicsi, a végén már magamba tuszkoltam, de megettem. :D Mozogni nehézkes volt, de hát bringával voltam, gondoltam egyet,  lemozgom én a kaját, megyek még egy Öreg-tó kört, végülis három a magyar igazság. Harmadik körömnél szintén megláttam a táblát, mondom nem igaz, most már tényleg megkeresem. De merre lehet? Volt egy hely amire a két kör alatt felfigyeltem, hogy egy leágazás van balra, hát elmentem arra. Ott folyik az Által-ér a tóba, szép látvány volt, viszont vissza kellett fordulnom, mert nem ment tovább semmilyen híd, bringával úszni meg még nem szeretnék. Így mentem még egy kört, de szomorúan, hogy a forrást nem találtam meg, na majd legközelebb.

A három köröm után hajtottam végre a tervemet, miszerint bemegyek a kedvenc cukrászdámba és fagyizok, hiszen ha Tatán járok, azt nem lehet kihagyni, ott lehet kapni a legfinomabb fagyit. :) Így megkerestem a cukrászdát, és fagyiztam egy jót, majd kiterveltem, hogy ha már úgyis a Cseke-tónál járok, megkerülöm azt is. Úgy terveztem, megkerülöm azt is háromszor, de túl sok volt a gyalogos, így erről lemondtam, csak egy kört mentem. Megnéztem a térképet, és megláttam, hogy a Tatabányára vezető út mellett van az Által-éri-ülepítő vagyis a Derítő-tó, így gondoltam megkerülöm azt is, aztán hazagurulok. Nos, nem ment olyan simán, mint ahogy azt én elterveztem, egy vékony kis ösvényen haladtam egy ideig a tó mellett, bár elég óvatosnak kellett lennem, mert néha volt egy két kiálló gyökér, és ha elvesztem az egyensúlyom, beleesek a tóba, de mint már említettem az előbb is, még nem szeretnék bringával úszni. :) 

Mentem is egy ideig, mígy végül kikötöttem egy helyen, ahol már jártam a mai nap folyamán. Meg is néztem a térképen, hogy az Öreg-tó kör egy részéhez értem vissza, sajnos hiába kerestem, nem találtam másik ösvényt, hogy megkerülhessem az előbbi tavat, így fogtam magam, és elindultam az Öreg-tó szélénél, gondoltam megyek egy kicsit ahogy a térképen van, majd elkanyarodok jobbra, és a bringaútra érek vissza. Na meg azt ahogy én elterveztem... :D Minden kis ösvényen próbáltam letérni jobbra, de mindig valahol máshol kötöttem ki, totál ellentétes irányban, a végén már azt sem tudtam, jobbról vagy balról jöttem-e, így volt, hogy visszafelé mentem, a térkép meg már összevolt rajzolva (SportTracker térképe), így hiába villogott nekem, hogy hol vagyok, de nekem már fogalmam sem volt. :D Aztán végül úgy döntöttem, befejezem inkább ezt az Öreg-tó félkört, és utána majd visszafordulok. És sikerült. Igaz, a térképet kicsit sikerült elcsúnyítanom, és jól összefirkálnom, de sebaj, megtaláltam a bringautat, és hazatekertem. :) Mentem egy szép 60 km-t, jó kis tekerés volt, tervezem, hogy visszamegyek legközelebb is, de akkor geoládázni is fogok (vagy fogunk), mert biztos, hogy van arrafelé. :)

Na, és a végére jön a legjobb móka, hiszen rákerestem google-n, hogy mégis, hogy néz ki ez a Szent-Tamás forrás, és mikor megláttam, nem tudtam, sírjak-e vagy nevesek. 

Hát én nem arra gondoltam, hogy egy ilyen valamit kell keresni, szerintem minden egyes alkalommal elmentem mellette... :) De az első google találat pont geocaching.com-os, így tudom, hogy egyszer úgyis meg kell keresnem még egyszer, de akkor már meg is találom, mert tudom, mit kell keresni.

További képeket a linkre kattinva érhettek el.